Menetmegmunkálások

A XVIII. Században a hajózás műszereinek készítéséhez, órakészítéshez, textilgépekhez stb., egyre több csavarra volt szükség. A meneteket ebben az időben reszelővel, kézi vágóval vágták. Később a fegyvergyártás egyre nagyobb tömegben igényelte az apróbb méretű csavarokat, amit kézi menetvágással nem lehetett elkészíteni. Az 1760-as évektől fölmerült a tömeggyártás igénye.

Mind többen próbáltak esztergapadokat készíteni és működtetni. Ettől az időtől kezdve a megmunkálás pontossága nagyságrendekkel javult. 1854-ben Joseph Whitworth nyilvánosságra hozta csavarmenet-szabványosítási rendszerét.1875-ben egy angol mechanikus szabadalmaztatta csavarmenetvágó szerszámát. Ez egy kézi menetvágó volt. A keret forgatásával az edzett szerszámpofák elkészítették az orsóra a menetet. A mai kézi menetmetszők sem sokban térnek el elődeiktől. A menetfúró egy edzett, enyhén kúpos csapra rávágott menet volt. (Az előre elkészített furatba csavarták be, így készítették el az anyamenetet.)

A menetkészítés céljai:
– csavarmenet,
– menetmegmunkáló szerszám,
– menetidomszer előállítása.

A gazdaságosság szempontja erősen befolyásolja a menetkészítő eljárások megválasztását. A megmunkált felület csak annyira legyen sima, alak- és méretpontos, amennyire éppen szükséges.

A menetmegmunkálás csoportosítása:

Anyagleválasztó alakítás

  • Forgácsolás
    1. menetmetszés
    2. menetfúrás
    3. menetesztergálás
    4. menetmarás
    5. menetüregelés
    6. menetköszörülés
    7. menet tükrösítés
  • Elektro eroziós eljárás
    1. szikraforgácsolás
    2. ultrahangos menetmegmunkálás
 Anyagleválasztás nélküli alakítással

  • Hideg megmunkálás
    1. menethengerlés
    2. menetmángorlás
    3. menetgörgőzés
    4. menetnyomás
  • Meleg megmunkálás
    1. hengerlés

Menetmetszés:

Jellemzően hengeres és kúpos orsómenetek forgácsoló megmunkálási eljárása. Tulajdonképpen csavaranya, melyben a menet megszakításával forgácsoló éleket képeznek ki. Általában 36 mm átmérőig készítenek vele menetet. A metszők szimmetrikus szerszámok, mindkét oldalról felhasználhatók menetkészítésre. Hátránya, hogy nehéz a menetnek a munkadarab tengelyéhez viszonyított központos helyzetét biztosítani. A munka termelékenysége kicsi, mert menetmetszés után visszaforgatással lehet csak a szerszámot lehajtani a csavarmenetről. A szerszám anyaga ötvözött szerszámacél. Fizikai tulajdonságaiból adódik, hogy csak kis forgácsoló sebességgel dolgozhat.

Menetfúrás:
Hengeres és kúpos anyamenetek jellegzetes forgácsoló megmunkálási eljárása. Jellemző szerszáma a menetfúró és menetfúrófej.
A menetfúró tulajdonképpen menetes orsó, amelyen a menet megszakításával forgácsoló éleket alakítanak ki. A legáltalánosabban használt anyamenet megmunkálási mód. 16 mm-nél kisebb átmérőjű meneteket kizárólag menetfúrással készítenek.
A menetfúráshoz elkészített furat átmérőjének nagyobbnak kell lennie, mint az előállítandó menet magmérete. A helyes furatméretnek igen nagy a jelentősége, hiszen szűkebb keresztmetszet esetén megnehezíti a műveletet, bővebb keresztmetszetnél pedig nem ad tiszta menetet.

Menetesztergálás:
Jellemzően orsó- és anyamenetek gépi forgácsoló megmunkálási eljárása. Jellemző szerszáma: menetkés, fésűs menetkés, körkés.
A legrégibb gépi forgácsoló menetkészítési eljárás. Szinte korlátlan lehetőséget biztosítanak menetalakításra (metrikus, Whitworth, modul, egy- és több bekezdésű, jobbos, balos és sík menetek esztergálása lehetséges).
Menetesztergálással egyedi és kis sorozatgyártásban készítenek általános rendeltetésű csavarmeneteket; nagysorozatgyártásban pedig különleges csavarmeneteket.
Előnyei: pontos csavarmenetek készíthetők vele, az egyszerű alakú szerszám olcsó, különleges csavarmenetek is készíthetők vele.
Hátrányai: kis termelékenységű, a megmunkálás eredményessége nagymértékben függ a kezelő kvalitásától.

Menetmarás:
Jellemzően orsó- és anyamenetek gépi forgácsoló megmunkálási eljárása. Jellemző szerszáma: szabályosan több élű tárcsás menetmaró, fésűs menetmaró, örvénylő menetmarófej. Nagy termelékenységű menet megmunkálási mód.
A menetmarógép egy eszterga és egy marógép kombinációjának tekinthető. Tárcsás menetmaróval minden olyan menetfajtát el lehet készíteni, amelynek profiloldala nem merőleges a csavarmenet tengelyoldalára. Elsősorban hosszú munkadarabok meneteinek megmunkálásánál terjedt el. Ritkán ugyan, de készíthetők aszimmetrikus tárcsás menetmaróval anyamenetek is. A feltétel, hogy a menet palásthossza rövid legyen, középátmérője és szelvénye viszont nagy.
A fésűs menetmaró fogai nem csavarvonalon helyezkednek el, hanem a maró tengelyvonalára merőlegesen, gyűrűszerűen. Ezért a velük készített csavarmenet profilja kissé torzul. A rövidmenetmaró-gép kevés (8-12) menetszámú orsó és anyamenet termelékeny gyártására való; ilyen menetek fordulnak elő a leggyakrabban a gyakorlatban. Fésűs menetmaróval a nagy sorozat- és tömeggyártásban munkálnak meg nagy átmérőjű rövid meneteket. Alkalmazásának feltétele, hogy a csavarmenet hossza kisebb legyen a szerszám dolgozó részének hosszánál.
E megmunkálási móddal rendszerint kis emelkedésű csavarmeneteket készítenek. Előnye, hogy megmunkálhatók váll, vagy perem melletti csavarmenetek is, és az, hogy az így megmunkált menetek pontosak.
A menetmarógépek kezeléséhez nem szükséges nagy szakmai tudás. A forgácsolással végzett menetkészítésre egyik termelékeny eljárás az örvénylő menetmarás. Általában sorozatgyártásban, főként hosszú, trapézmenetek gyártásához gazdaságos.

Menetüregelés:
Olyan forgácsolási eljárás, melynél a forgácsoló főmozgást a szerszám végzi, az előtolást pedig a fogak lépcsőzetes kiképzése biztosítja. Szerszáma: szabályosan több élű üregelő tüske. Készre munkáló eljárás, a csereszabatossági kívánalmak viszonylag könnyen teljesíthetők. Kimondottan tömeggyártási eljárás.
Előnye: pontos, kedvező felületi minőség, kis műveleti idő.
Hátránya: az üregelő szerszám drága.
Különleges, nagy emelkedésű és pontos anyamenetek gyártásánál alkalmazzák. A művelet speciálisan erre a célra készült gépen végezhető.

Menetköszörülés:
Jellemzően finom felületek megmunkálására alkalmas forgácsolási eljárás. Készre munkáló eljárás (kevés kivétellel). Hengeres, kúpos, orsó- és anyamenetek megmunkálására használják. Alkalmazása szükséges idomszerek, menetmegmunkáló szerszámok, továbbá a nagyobb pontosságot igénylő menetek megmunkálásához. A köszörülési eljárás a menetmaráshoz hasonlóan csoportosítható:
– hosszmenet köszörülés,
– rövidmenet köszörülés,
– hátraköszörülés.

Az eljárás M6-os menetig gazdaságos tömör anyagból való készremunkálásra is. Belső meneteket csak nagy (30mm feletti) átmérőjű munkadarabokon lehetséges köszörülni a szerszám helyszükséglete miatt. A köszörűkorongot – mint szabálytalanul sok élű szerszámot – a menetprofilnak megfelelően alakítják ki. A tömeggyártásban alkalmazzák, mert nagyon termelékeny, de a menet pontossága alig haladja meg az esztergálással vagy marással készített menetek pontosságát.

Menet tükrösítés:
Csak a menetes idomszerek meneteit tükrösítik, mert lassú, költséges megmunkálási mód. A tükrösítés köszörülés utáni befejező művelet, a végső pontosságot és a felületi minőséget lehet vele biztosítani.

 
A cikk folytatásához kattintson ide! >>

Mennyire volt hasznos a cikk?

Kattintson a csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés / 5. Értékelések száma: